A politikai elnyomás és művészeti szabadság látszólag egymással ellentétben álló fogalmak. Különböző módon és mértékben ugyan, de a közép- és kelet-európai kommunista rendszerekben mégis maradandó művészeti értékek születtek, amelyek megítélésének ráadásul az elmúlt években kibontakozott globális műtárgypiaci érdeklődés kifejezetten kedvez. Nyilvánvaló összefüggés van a művészi alkotótevékenység és annak társadalmi kontextusa között, és különösen izgalmas a kettő kapcsolata az olyan elnyomó társadalmakban, mint amilyen a harminc éve lezajlott rendszerváltás előtti Közép- és Kelet-Európa volt.

Tekinthetőek-e az elnyomó hatalommal való szembefordulás hatékony eszközének a különféle művészi gesztusok? Van-e szerepük a politikai és társadalmi változások előidézésben a művészeknek? Könnyebb-e művésznek lenni, művészi álláspontot képviselni és maradandót alkotni a társadalmi vagy politikai elnyomás kontextusában? Miben volt speciális a kommunista rendszerek viszonyulása a művészetekhez Közép- és Kelet-Európában?

Az élő beszélgetés ide kattintva lesz elérhető.