A 90-es évek elején bekövetkezett rendszerváltozást megelőzően a művészet a szocialista rezsimmel szembeni ellenállás egyik eszköze volt, amely Lengyelországban különlegesen gazdag és kreatív formákban jelent meg. A politikai folyamatok következtében mintegy 25 éve megnövekedett a globális érdeklődés a kelet-európai művészeti produkciók és kortárs kulturális értékek iránt, amely figyelem azonban a későbbiekben visszaesett, és a posztkommunista művészeti tartalmak nem igazán váltak integráns részévé a globális kánonnak. Lengyelország ugyan ebben a tekintetben a jobban teljesítő kelet-európai országok közé tartozik, a gazdag és színvonalas helyi kortárs művészeti színtér és a rendkívül színvonalas művészeti választék azonban sokak szerint mégsem kapja meg azt a figyelmet és elismerést, amit érdemelne, és amit nyugati „versenytársai” megkapnak.Mennyiben tekinthető Lengyelország esete, az elmúlt évtizedek folyamatai a régió egészére jellemzőnek? Minek köszönhető, hogy a lengyel kortárs művészet mégis erősebb nemzetközi pozícióban van, mint a régió más országai? Mit tesznek és tehetnek a művészeti élet szereplői a nemzetközi megítélés javítása érdekében? Mennyiben függ (vagy válhat függetlenné) egy-egy ország helyi művészeti tartalmainak értékelése a régió egésze megítélésétől