A művészeti vásárok hosszú ideje játszanak kulcsfontosságú szerepet a nemzetközi műtárgypiacon: szerepük ráadásul nem merül ki csupán abban, hogy műalkotások adásvétele helyszínéül szolgáljanak, hanem rendkívül hatékony eszköznek bizonyulnak új közönségszegmensek megszólításában és bevonzásában is, és nem elhanyagolható a jelentőségük kritikai diskurzusok elindításában sem. Így vagy úgy, de egyre több szereplő „használja” és egyben alakítja is a művészeti vásárok piacát. Felmerül a kérdés, hogy az évente immár több száz eseményt kínáló művészeti vásárnaptárt nem fenyegeti-e a túlkínálat kockázata? A közelmúltban egyre nagyobb jelentőségre tettek szert a regionális művészeti vásárok, amely jelenség körül komoly szakmai vita bontakozott ki az elmúlt években. Milyen további fejleményeket generálhat ez a tendencia, vajon jót tenne-e a globalizáció a regionális vásároknak, vagy éppen ellenkezőleg, túlzott uniformalizáltsággal sújtaná a piacot?