Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése mára – jóindulatú megközelítés szerint – demokratizálta,
mindenesetre legalábbis tömegesítette a képrögzítést, gyakorlatilag mindenki számára hozzáférhetővé és egyszerűvé tette a fotográfiát, a képmegosztó platformok pedig lényegében elhárítottak szinte minden akadályt a képek publikálásának lehetősége elől. Kiragadott példaként, 2022-es adatok szerint csak az Instagramnak több, mint 2,1 milliárd havi felhasználója van, és csak ide összesen több, mint 50 milliárd képet töltöttek fel. Különböző személyiségű és ambíciójú magánemberek és szervezetek, képzett és képzetlen fotósok inspirálnak és inspirálódnak földrajzi és időbeni korlátok nélkül. Ráadásul a mesterséges intelligencia színrelépésével ma már nemcsak embertömegek, hanem gépek is készítenek, hovatovább komponálnak, szerkesztenek fotókat, nem ritkán fotóművészeti alkotások létrehozásának szándékával és ambíciójával. A mára kialakult helyzet számos izgalmas kérdést vet fel az általános értelemben vett fényképezés és a fotóművészet viszonya tekintetében éppúgy, mint a minden ezt megelőző korban a jelenleginél sokkal lassabban formálódott vizuális ízlés szélesebb aspektusában. Vajon használ vagy éppenséggel árt a fotóművészet értékelésének és elismerésének a fotózás ilyen mértékű elterjedté válása? Miközben a fotók felfoghatatlan mennyiségben jönnek létre, mégis megfigyelhető egyfajta uniformizálódás, mintakövetés: milyen módon és mértékben határozzák meg ezek a tényezők az általános vizuális ízlést, és befolyásolják-e a fotóművészetet? Kell-e aggódni az esztétikai normák felbomlása, a szép és csúnya közötti határvonalak elmosódása, a vizuális ízlés torzulása miatt? És ha igen, milyen felelősség hárul a digitális kor infrastruktúráját, technikai bázisát és szolgáltatásait létrehozó és fenntartó gazdasági szereplőkre? Van-e köztük olyan, aki ezt a felelősséget felismeri, és erre felelősen reagál is? Milyen szerepe és lehetősége maradt a fotóművészetnek a vizuális ízlés formálásában? Felkészült-e egyáltalán a fotóművészet arra, hogy versenybe szálljon a szemléletformálás tekintetében? Kap-e, kér-e ehhez támogatást a profitorientált piaci szereplőktől?

Előadók:
Nathalie HOYOS - kurátor, tanácsadó (Office for Art Berlin) - Berlin
Artem HUMILEVSKYI - fotográfus, MYPH tag - Mikolajiv
Ornella MARI - fotográfus - Budapest, Brüsszel
László NAGY - az ACG Budapest kreatív igazgatója - Budapest

Moderátor:
JÁRAI Anna - kísérleti filmrendező, művészeti szervező